2010. január 31., vasárnap

Paprikából Jancsika

Biztosan sokan ismeritek ezt a "játékot", de leírom, mert nagyon jól tud jönni, ha csak egy papír, egy toll, és egy unatkozó gyerek van kéznél! Egy hosszúkás papírt a következők alapján hajtogatunk, rajzolunk meg:



És a hozzá tarozó mondóka, ami közben a megfelelő módón kell hajtogatni a papírt:

Volt egyszer egy paprika

Paprikából Jancsika

Jancsikából kiskirály

kis királyból tulipán


Ha már Paprikajancsinál tarunk, meséljük el azt a mesét is:



PAPRIKAJANCSI MESÉJE

Régi történetet mesélek ma nektek, abból az időből, amikor Paprikajancsi még új volt. Nagyapó megvette, hazavitte, és a nagyágy fölötti polcra ültette. Három öreg zenebaba állt már ott.
- Itt jó helyed lesz! - mosolygott Nagyapó. - Ha megérkezik Maninka, itt majd megtalál téged! - azzal megfordult, és kiballagott a kertjébe. Mivel feledékeny volt kissé, mindjárt meg is feledkezett Paprikajancsiról.
Alig csukódott be az ajtó, Paprikajancsi izegni-mozogni kezdett.
- Jónapot! - fordult a zenebabákhoz. - Tudják, kérem, hogy ki az a Maninka?
- Tudjuk, tudjuk! - válaszoltak a zenebabák mindenféle hangokon. - Nagyapó unokája! Kislány! Holnap érkezik!
- Hurrá! Akkor előadom neki a mutatványomat! Tudnak önök cirkuszi zenét játszani?
- Tudunk, tudunk! Hegedűn! Dobon! Trombitán!
Nagyszerű! Ugyebár artista vagyok, és zenével hatásosabb a mutatványom! Tudják a paprikából Jancsikát?
- Tudjuk, tudjuk! Máris fújjuk! Hegedüljük! Doboljuk!
- Akkor kezdődhet a próba! E - ké - há!... - és Paprikajancsi dalolni, táncolni, cigánykerekezni kezdett, sőt, egy-két szaltóval is megpróbálkozott:
Paprikából Jancsika,
Jancsikából paprika,
paprikából tulipán,
tulipánból kiskirály!
Addig ugrált, addig cigánykerekezett és szaltózott, míg megcsúszott a lába, s egyenesen beesett a nagyágy és a fal közti szűk résbe.
- Hű, de szűk! ...Hep! - erőlködött Paprikajancsi, de minél jobban kapálózott, annál jobban beszorult.
Nagyapó csak este érkezett vissza a szobába, és mindjárt le is feküdt.
- Itt vagyok, Nagyapó! Az ágy melletti résben! Húzzon ki, Nagyapó! - kiabált Paprikajancsi, ám hiába, mert a játékok hangját csak a gyerekek hallják. Nagyapó meg amúgy is süket volt egy kicsit.
- Egy éjszakát kibírok! - gondolta Paprikajancsi. - Maninka majd holnap kihúz! - és fáradtan elaludt.
Reggel csengő hangocskára ébredt:
- Hahó! Nagyapó!
- Itt van! - örvendezett Paprikajancsi. - Megérkezett Maninka!
- Tíz napot maradok, Nagyapó! Ennyit, látod?
Paprikajancsi nagyon szerette volna megnézni, hogy hányat mutat Maninka, de a fal melletti szűk résből semmit se látott. Azt is csak hallotta, hogy Nagyapó meg az unokája csevegve kivonulnak a kertbe, s ott boldogan locsolnak, gazolnak hosszú-hosszú órákon át.
- Ki fog engem így kihúzni? És kinek adom elő a mutatványomat? - nyugtalankodott Paprikajancsi.
Eltelt az egész nap. Éjszaka Maninka a kisebbik szobában aludt.
Eltelt a következő nap is.
- Lehet, hogy örökre itt maradok!... - sóhajtotta Paprikajancsi lemondóan.
Harmadnapra azonban történt valami. Maninka náthásan, fájó torokkal ébredt, és sehogyan sem akart a kis szobájában maradni.
- Költözz a nagyágyba! - ajánlotta Nagyapó. - Én pedig főzök neked egy jó hársfateát! - és kisietett a konyhába.
Maninka egyedül maradt Nagyapó óriási dunnája alatt. Zúgott a feje, a párna nyomta, a fal mintha hullámzott volna körülötte. Odébbhemperedett, s akkor a fal melletti résben megpillantott két, felfelé nyújtózó kis kezet. Megdörzsölte a szemét, jobban a rés fölé hajolt, s hát, a két kis kéz alól felnevetett rá Paprikajancsi vidám ábrázata!
- Hát te? - kérdezte Maninka, s megragadta Paprikajancsi kezét.
- ...Hep! - rugaszkodott neki Paprikajancsi, s már kint is volt, a dunna tetején. - Paprikajancsi vagyok! Énekművész és artista! Produkcióóó!
Zene csendült a nagyágy fölötti polcról. Paprikajancsi meghajtotta magát, és boldog dalolásba, táncolásba kezdett:
Paprikából Jancsika,
Jancsikából paprika,
paprikából tulipán,
tulipánból kis király!

Kis királyból tulipán,
tulipánból kis király,
kis királyból Jancsika,
Jancsikából paprika!
- Itt a világ legjobb hársfateája! - lépett a szobába Nagyapó, s ámulva látta, hogy a kisunokája jobban van, és a neki vásárolt Paprikajancsi is előkerült.
Attól kezdve Maninka és Paprikajancsi soha nem váltak el egymástól.

Kép innen.
Mese innen.

2010. január 30., szombat

Napocska jelmez

Ágnes kérdezte, hogy nincs-e valami ötletem napocska jelmezre. Két dolog jutott az eszembe:
1. Sárga nadrág vagy sárga szoknya sárga harisnyával, sárga trikó, amire textilfestékkel festenék egy napot (ha varrogatós vagy, akkor persze varrhatsz is), és a fejre egy szalmakalap, aminek a karimájára ragasztanék sárga kartonból sugarakat.
2. Ugyanúgy, mint az előbbinél sárga nadrág vagy sárga szoknya sárga harisnyával, sárga trikó. Itt is jó, ha festesz/varrsz napocskákat a trikóra, vagy akár a szoknyára. Narancs- és citromsárga szalagokat felvarrogatnék egy pántra, amit mellmagasságban össze tud magán kapcsolni. Így ezt le is veheti, ha a nagy mulatozásban már zavarják a sugarai.



Nekem ez jutott az eszembe. Akinek esetleg van még ötlete, hogy hogyan lehetne jó napocska jelmezt készíteni, az írja meg!

2010. január 29., péntek

Admirális és skót

Encóka küldött két klassz fiús jelmezötletet! Az egyik egy admirális, a másik pedig egy skót.

"Az admirálisruha komoly fejtörést okozott, de végülis nem volt nehéz a kivitelezés: a kitüntetéseket kézzel rajzolta meg a fiam, az arany- meg ezüst sújtásokat selyemszalagokból gyártottuk, a gombok pedig kalózkincsek voltak újrahasznosítva. Az egészet egy klasszikus zakóra ragasztottuk mindkét oldalán ragadó szalag segítségével.
A fejfedő sem nagy ügy: szalmakalap kínai mását fekete festékkel befújtuk, majd néhány öltéssel háromszögűvé varázsoltuk. a parókát hátul copfba kötöttük, így lett teljes a kép. a jelmeznek nagy sikere volt.

a skót jelmezhez szinte mindent a turkálókból gyűjtöttünk, be. Dudát nem sikerült gyártani..."





Köszönöm szépen Encóka! Várom mások jelmezötleteit is megjegyzésként, vagy a mindennapraegyjatek@gmail.com címre!

2010. január 28., csütörtök

7 dolog magamról

Már decemberben is kaptam egy díjat Óvónénitől, most pedig Barackviritől Köszönöm szépen!



Ez utóbbi díjjal kapcsolatban a következő teendőim vannak:

1-Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2-A logót ki kell tennem a blogomba.
3-Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4-Írni kell magamról 7 dolgot.
5-Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blogtársamnak.
6-Be kell linkelnem őket.
7-Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

Az első hárommal már meg is vagyok, most jöjjön a hét dolog magamról:

1. Eredetileg angol és magyar szakon végeztem, de sohasem tanítottam középiskolában, és erre nem is vágyom. (angolt tanítottam magán tanítványoknak) Vendéglátóipari főiskolát is végeztem, a gyerkőcök előtt szállodákban dolgoztam, és bár szerettem, nem biztos, hogy vissza szeretnék menni. Hogy mi leszek, ha nagy leszek? Hát, azt még nem tudom!

2. Nagyon szeretek olvasni, és régen igazi könyvmoly voltam, de sajnos mostanában messze kevesebbet olvasok, mint igényem lenne rá. Ezen változtatnom kell! Néhány nagy kedvenc: Kundera: Hallhatatlanság, A lét elviselhetetlen könnyűsége; Hermann Hesse: Demian, A pusztai farkas; Hemingway: Fiesta; Fitzgerald: A nagy Gatsby; Salinger összes írása, de talán a legnagyobb kedvenc a Franny és Zooey; Márquez írásai, Márai könyvei, Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, Füst Milántól a Feleségem története, Kaffka Margittól a Színek és évek....

3.Korán kelő típus vagyok. Nekem úgy a legideálisabb a napom, ha este 10-kor lefekszem, és reggel 4-kor kelek. A hajnalokat leginkább nyáron imádom!

4. Bár tudom, hogy ez nem helyes, de nem szeretek túl sok időt alvással tölteni. Sajnálom rá az időt.

5. Több évig tanultam bharatanátjamot, dél-indiai klasszikus táncot Somi Panninál. Ez egy gyönyörű, nagy koncentrációt és jó fizikumot igénylő tánc. Nagyon szeretném majd a jövőben még folytatni!

6. Valamelyik bejegyzésemnél írtam, hogy Dani makacs. Hát igen, nagyon makacs! Legalábbis Máté után annak érezzük, mert Máté amolyan "nagyon jó gyerek". Danika makacsságát valószínűleg tőlem örökölte. Első kerek, egész mondataim között szerepelt az "Akkor is az lesz, amit én akarok!" mondat, amit állítólag nem sokkal két éves korom utántól vörös fejjel, toporzékolva sokszor hangoztattam.

7.Nagyon édesszájú vagyok. Szinte bármennyi édességet képes vagyok felfalni.

Ezzel is megvolnék! Az 5. teendővel már egy kicsit bajban vagyok. Annyi mindenki megkapta már! Ezért inkább azt javasolnám, hogy aki szeretne írni magáról, az jelezze nálam, és én továbbgurítom neki a kérdést!

2010. január 27., szerda

Farsangi versek

Nem írtatok még jelmezötleteket! Hogy egy kicsit belerázódjunk a farsangi hangulatba, álljon itt három vers és egy mondóka! Továbbra is várom ám a jelmezötleteket akár megjegyzésként, akár a mindennapraegyjatek@gmail.com címre!


Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc
a nevem
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz
elmehetsz!
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
Kezdődik
a nevetés,
Tíz forint a
fizetés.
Ha nincs pénzed,
ne nevess.
Azt nézd innen
elmehess!



Gazdag Erzsébet: Cincér lakodalom

Szörnyű sok a sokadalom
Áll a cincér lakodalom.
Tücsök és a kabóca
a vigalom bohóca.
Megsütöttek három bolhát,
s hat szunyognak száraz combját
kirántották ebédre.
-Jó étvágyat melléje!-


Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.



Mondóka
Elmúlt farsang el, el, el
Kinek használt, kinek nem.
Nekem használt, neked nem
Én táncoltam, te meg nem.

2010. január 26., kedd

Nyomdázás

Nagyon szeretünk nyomdázni is, és szerencsére már Dani is elég erős ahhoz, hogy megfelelő erővel csapkodja a nyomdákat a festékpárnába, majd pedig a papírra.
Ceruzával megrajzoltam a hátteret: autóút, szántóföld, dombok, tavacska..., majd a fiúk nyomdázva kidekorálták. Máté rajzolt még egy rénszarvashúzta szánon utazó mikulást is az égbe. A télapó, úgy látszik, még nyárig porondon marad nálunk.
Ha elég nagy papírra dolgozunk, akkor mindenki egyszerre hozzáfér, és nagyon kellemes kis családi közös alkotást lehet csapni.

2010. január 25., hétfő

Cinege

Máté szerette volna még folytatni a harmonika hajtogatást, ezért készítettünk egy cinegét. Először megnéztük könyvekben és a madáretetős képünkön, hogy hol, milyen színű a cinege, majd munkához láttunk. Míg Máté kék papírból harmonikát hajtogatott, én sárgából kivágtam a madár testét. A madár feje búbját és nyakát kékre színeztük, rajzoltunk neki szemeket, vágtunk egy rést a madár hátán, amin áthúztuk a félbehajtott kék harmonikát. Ez lett a szárnya. A tetejét összetűztem, végül cérnát fűztem bele, hogy fel tudjuk akasztani.

2010. január 24., vasárnap

Farsangi dísz

Közeleg a farsang! Ennek örömére készítettük ezeket a díszeket. Harmonika-hajtogatással hajtogassunk össze két lapot (mi A4-es méretet használtunk), majd ragasszuk, vagy tűzőkapcsozzuk össze őket. A közepét kössük át szalaggal, és fűzzünk bele egy másik szalagot is, hogy fel tudjuk akasztani. A hajtogatással Máté már nagyon ügyesen elboldogult. Ne aggódjunk, ha nem túl precíz a gyerkőc hajtogatása! A végeredmény így is nagyon szép lesz!



Amúgy Máté pincér lesz a farsangon! Nadrág, ing, mellény és egy varázstálca. A tálcában az lesz a varázslatos, hogy egyrészt alulról be tudja majd dugni pántokba a kezét, hogy könnyedén tarthassa, másrészt pedig a poharak és tányérok rá lesznek ragasztgatva a tálcára, így jól meg lehet ijeszteni másokat, ha úgy tesz, mintha lebillenne a kezéből a tálca.
Dani túrórudi szeretne lenni. A jelmezhez fehér lepedőt pirossal bepöttyözünk és feliratozunk majd. Ha elkészültek a jelmezek, természetesen megmutatom.
Tavaly Máté íjász volt:





Nálatok mik lesznek a gyerkőcök? Mik voltak az eddigi kedvenc jelmezeitek? Írjátok meg kommentben, vagy küldjetek képeket a mindennapraegyjatek@gmail.com címre! Az egyelőre még tanácstalanok hadd merítsenek innen ötletet!

2010. január 23., szombat

Kincsesláda

Még az angyalkák hozták ezeket a ládákat a gyerekeknek. Szerintem nagyon jó kis ajándék, ha nem tudod milyen olcsó, egyszerű, de ötletes ajándékot adj egy ismerős gyereknek. A ládát édesapám lakattal zárhatóvá is tette, így biztonságban tudhatják a gyerekek legféltettebb kincseiket. (pótkulcs azért legyen a szülőnek is, arra az esetre, ha a kis tulajdonos elveszítené a sajátját) Nálunk volt a ládában üveggolyó, ceruza, pici elemlámpa..., de azóta persze folyamatosan változik a tartalma.

2010. január 22., péntek

Vitaminok

Eddig egész jól megúsztuk betegségek nélkül a telet, de most sajnos mindkét gyerkőc taknyos, köhögős. Hogy mihamarabb meggyógyuljanak, festettünk egy-egy üveg vitamint nekik. Megrajzoltam a dobozt, tálkákba festéket nyomogattam, ők meg ujjacskáikat belemártogatva, megtöltötték színes vitaminokkal.
Amúgy ez az egész Máté ötlete volt, csak megkért rá, hogy rajzoljam meg az üveget!

2010. január 21., csütörtök

Illatpárosító

Gyerekkoromban ez a játék nagy kedvencem volt.



Különböző hangon zörgő golyóknak kell megtalálni bekötött szemmel a párját. Máté és Dani is nagyon élvezi (bár Dani még nem igazán rendeltetésszerűen játszik vele:) Erről a játékról jutott eszembe, hogy csinálhatnánk egy illatpárosítót is. Összeszedtem 8 kicsi gyurmásdobozt, és raktam beléjük narancshéjat, kávét, fahéjat, és fokhagymát. Szaglászás útján meg kell találni a párokat!
És, hogy tetszett-e a gyerekeknek? Hát, Máté szívesen végigszaglászta őket, de nem igazán sikerült a párosítgatás. Dani meg se akarta szimatolni :( Ő már csak ilyen makacs. No sebaj, nekem tetszett!

2010. január 20., szerda

Madáretető

Melinda ötlete alapján készült ez a madáretetős kép. Barna papírból kivágtam a madáretetőhöz szükséges "léceket", és lerajzoltam a gyerekeknek, hogy milyen madáretetőt kell "építeniük" belőle. Ügyesen rájöttek, minek, hová kell kerülnie, így ezeket felragasztgatták egy lapra. Ezután lehullott a hó (=vattacsíkot ragasztottunk), így kiraktunk a madaraknak egy kis eleséget (=a madáretetőbe madárszotyit ragasztottunk). Csakhamar meg is jelentek a madarak (=internetről nyomtattuk). Nagyon tetszett a "feladat" a fiúknak. Közben lehet beszélgetni a költöző és az itt telelő madarakról. (A témában hozzám hasonlóan járatlan kedves szülők egy kicsit készüljenek fel a témában, hogy ne csak a szegény cinegét tudják példának mondani!:)


2010. január 19., kedd

Máté imádja az útkeresős feladatokat. Vele könnyű dolgom van, mert csak beírom a google képkeresőjébe, hogy : mazes -és már nyomtathatok is ki egy csomót neki. (vagy például itt is találhattok sokat) Persze, ha Máté útkeresőset játszik, akkor Danika is azt szeretne, csakhogy az interneten fellelhetők túl nehezek neki. Így hát rajzoltam Daninak néhány könnyebbet.
Ilyet például:



Az autónak el kell jutnia a garázsba. Igen, az egy garázs akar lenni! Danika ügyesen végigvezette a tollát az úton, majd büszkén közölte, hogy az autó bejutott a sütőbe! :)

Összesen 10 ehhez hasonló könnyített útkeresőt rajzoltam. Nem tölteném fel ide az összeset, de ha valaki kéri, az írjon nekem a mindennapraegyjatek@gmail.com címre, és akkor elküldöm mind a tízet!

2010. január 18., hétfő

Kép magokból

Ezt a virágot Danival készítettük. Rajzoltam ceruzával egy virágot. Alaposan bekentük ragasztóval, majd szórtunk rá zsemlemorzsát, rizst és lencsét. Végül a felesleget a szemetes fölött lerázogattuk. Hogy a két fehér csíkot milyen művészi megfontolásból ragasztotta Danika a lapra, azt nem tudom, de ragaszkodott hozzá. :)

2010. január 17., vasárnap

Karácsonyfa lebontása

A karácsonyfát nálunk az angyalkák hozzák. Míg a gyerekek a nagyszüleiknél töltik délutáni alvásukat, addig mi suttyomban feldíszítjük a fát.
A lebontást azonban nem titokban végezzük. Együtt szoktuk lebontani. Bepakoljuk a díszeket dobozokba, és írunk az angyalkáknak egy levelet, melyben megkérjük őket, hogy vigyék el, és őrizzék meg nekünk a következő karácsonyig. Ezután éjszakára kitesszük az erkélyre a dobozokat a levéllel.

Nálatok hogyan tűnik el a karácsonyfa?

2010. január 16., szombat

Árvíz

Árvíz van! Az emberek felmenekültek a háztetőkre, a bátor tűzoltók csónakokkal mentik ki őket.

2010. január 15., péntek

Könyvajánló - Nyulász Péter

A napokban jutott eszembe, hogy milyen régen írtam már könyvajánlót. Hát íme! Most nem meséket, hanem versikéket, találóskérdéseket ajánlok Nektek.



Nyulász Péter Zsubatta című könyvében kifejezetten beszédfejlesztő mondókák és versek vannak. Ritmusukat, dallamukat már az egészen picinyek is élvezhetik.



Másik könyvében, a Miazami-ban verses formában megírt találóskérdések vannak. Az illusztrációk segítségével - ami egyébként gyönyörű (Szalma Edit rajzolta) - már a kissebbek is biztosan meg tudják fejteni a találóskérdéseket.

2010. január 14., csütörtök

Jobbra! Balra! Fel! Le!

Az irányok tanulásához jól jöhet ez a játék, meg persze amúgy is jó móka: Egy papírra rajzoljunk körbe egy építőkockát! A szülő becsukja, vagy beköti a szemét, kezében felemelve fogja az építőkockát. Gyerkőc irányítja a szülőt utasításokkal, hogy merre rakja le az építőkockát, hogy az pont a körberajzolt helyre kerüljön. (Remélem, érthető!?) Mi úgy szoktuk játszani -hát persze, fiaim vannak-, hogy én vagyok a daru, ők meg a darukezelők. Aztán persze lehet szerepcsere is. (Ha szemben ülünk a gyerekkel, akkor persze, ami neki jobbra, az nekünk balra! Ezt ne felejtsétek el! :)

2010. január 13., szerda

Lipem, lopom a szőlőt...

Megint egy kis mozgás otthonra (meg persze a kertben is lehet játszani jó időben)! Biztosan sokan ismeritek, de mi a napokban játszottuk itthon, és nagyon jót mulattunk, hát leírom:

Valaki leül a székre, a többiek körülötte lopakodnak, és "lopják a szőlőt". Közben ezt énekelik:

Lipem, lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz.
Furkósbot a kezében, vaskalap a fejében.

Egyszer csak a "szőlő lopkodók" elkiáltják magukat: "Tele a kosár!". Ekkor a csősz felpattan és megpróbálja elkapni a "lopkodókat". Akit elkap, az lesz a csősz.

2010. január 12., kedd

Alagút

Rakjunk egymás mögé sorba sok széket, takargassuk le takarókkal. Másszanak végig a gyerekek a hosszú alagút alatt. Utána meg lehet próbálni labdát, vagy kisautót végiggurítani alatta.

2010. január 11., hétfő

A piacon

A gyümölcstálas képeink segítségével szép kis zöldség-gyümölcsös pultot rendeztünk be. Előpakoltunk zöldségeket, gyümölcsöket, kosarakat, a konyhai mérleget, elővettük a játékpénzünket, és már kezdődhetett is a minden gyerek által kedvelt boltos játék.


2010. január 10., vasárnap

Gyümölcstál

Kriszta írta, hogy gyakran álmodozik finom, érett cseresznyékről. Hát, ezzel én is így vagyok! De nem csak cseresznyére vágyom, hanem lédús őszibarackra, édes málnára, eperre... Sajnos ezekre még várni kell, addig íme két kosár gyümölcs, amit a gyerekekkel csináltuk:




Papírra ceruzával rajzoltam egy tálat. Daninak kivágtam a gyümölcsöket, Máténak csak megrajzoltam, és ő kivágta, majd szépen felragasztgatták a lapra, végül a tálakat is felragasztották.

2010. január 9., szombat

Matricás kép

Újabb matricás rajzok készültek nálunk téli, karácsonyi hangulatban:



2010. január 8., péntek

Havas játékok

Összegyűjtöttem néhány játékötletet , amit a hóban játszhattok hóemberkészítésen, hógolyózáson, és szánkózáson kívül:
-hóangyalka készítése
-gyerkőc a felnőtt lábnyomában próbál lépdelni
-ásunk egy kis gödröt a hóba, és kijelölt távolságból hógolyóval megpróbálunk beletalálni.
-hómécses
-hóbuckákból készítsünk szlalompályát!
-felsorakoztatunk üres műanyag palackokat a hóba. Ki hányat tud eltalálni és felborítani hógolyóval?
-Hógolyókészítő verseny: mindenki kap egy pici hógolyót, elkezdi görgetni, ha lejár az idő, összehasonlítjuk, kié a legnagyobb.
-kincskeresés a hóban. Rejtsünk el néhány színes játékot egy nagy kupac hóba! A gyerkőcök keressék meg! Adjunk nekik kislapátot!

2010. január 7., csütörtök

Palacsintasütés

Mindig nagyon tetszik a gyerekeknek, amikor placsintasütéskor a levegőbe dobva megfordítom a palacsintát. Most ők is megpróbálhatták ezt: Gyurmából lapítottam nekik kb 15cm átmérőjű köröket. Ezek voltak a palacsinták. Elővettünk pingpong ütőket, ezeket használtuk serpenyőnek. Az enyémek még nem igazán tudták elkapni, de rengeteget nevettek közben!

2010. január 6., szerda

Jégbefagyott játékok

Mi az előnye annak, hogy a hőmérő higanyszála folyamatosan 0 fok alatt marad? Például az, hogy könnyedén készíthetünk a kertben, vagy az erkélyünkön ilyen szépséget:





Egy tálba belepakolnak a gyerekek mindenféle mütyűrt, amit gondolnak, felöntjük vízzel, és kitesszük a hidegbe. Ha szeretnénk felakasztani, ne felejtsünk egy szalagot, vagy spárgát is belefagyasztani! Ha megfagyott, kivesszük a tálból, felakasztjuk, és gyönyörködünk benne. Az én fiacskáimnak is nagyon tetszett, de sokáig nem gyönyörködhettünk benne, mert kincsvadászósat akartak vele játszani.




Ötlet innen.

2010. január 5., kedd

Akadálypálya a lakásban

Ha nincs kedvünk kimozdulni mínusz 6 fokban és orkán erejű jeges szélben (nekem határozottan nincs!!!), akkor építsünk akadálypályát a lakásban, ahol a gyerkőcök jól kimozoghatják magukat. Mi a múltkor ilyet csináltunk: sorba raktam 5 nagy széket, azokon végig kellett sétálni, majd lemászni. A földön lévő kosárból egy labdát kellett választani, és azzal együtt átkúszni a gyerekek kisasztala alatt, majd a labdát egy messzebb lévő dobozba beledobni. Visszafelé újra átmászni az asztal alatt, majd székre fel, és végigsétálni. Rajzoltam még az előszoba kövére fürdőszobai, lemosható zsírkrétával köröket, ezeken végig kellett ugrálni.

Lehet még bukfencezni (ha már elég nagyok hozzá a gyerekek), egy lábfej szélességű papírcsíkot gyurmaragasztóval, vagy celluxszal a földre ragasztani, azon végig egyensúlyozni. Ezt nehezíthetjük úgy is, hogy közben valamiért le kell guggolni, valamit el kell érni...

Nektek milyen lakásban megvalósítható akadálypálya ötleteitek vannak?

2010. január 4., hétfő

Szilveszteri tűzijáték

Az augusztus 20-ai tűzijáték után már próbálkoztunk ezzel a módszerrel, de akkor nem voltam vele teljesen elégedett. Most újra nekifogtunk, kicsit másképp. Befestettük felvizezett temperával színesre a papírt, száradás után egy gyertyával átdörzsöltük, hogy mindenhol befedje a viasz. Végül sűrű, fekete-sötétkék festékkel lekentük az egészet, és csillagokat is pöttyöztünk rá. Ezután következett a tűzijáték: hurkapálcával karcolgattunk bele, hogy előtűnjenek a színek!